A programozás alapjainak elsajátítása, az első dolog (nos, illmásodik) a leendő programozók megismerkednek az "egydimenziós tömb" fogalmával. A Pascal, hasonlóan más nyelvekhez, lehetővé teszi, hogy ezzel az adatszerkezettel dolgozzon. Előbb vagy utóbb szükség van bármilyen érték strukturált tárolására. Gyakrabban egy ilyen halmaz elemei azonos típusúak. Például egy osztálylista 25 elemet tartalmazhat, amelyek mindegyike egy string típusú változó, amely a tanuló vezetéknevét és utónevét tárolja.
Pontosan ez teszi lehetővé az egydimenzióstömb Pascal-ban, amely az azonos típusú elemek rendezett gyűjteménye. Az ilyen szekvencia bármely elemére hivatkozhatunk azonos azonosítóval és egy index - egy sorszám - segítségével. Ezért ezeket a tömböket egydimenziósnak nevezzük.
A szekvencia elemeinek számozásaáltalában eggyel kezdődik, azaz az első elem sorszáma 1, ami logikus. Szükség esetén azonban az indexek tartománya teljesen önkényes lehet, a fő követelmény az, hogy az indexek egész számok vagy szimbólumok legyenek (bármilyen sorszámú típus).
Vizsgáljuk meg az egydimenziós tömb tipikus műveleteit:
1) A tömb leírása itt n - a sorrendben szereplő elemek száma, mas - egy 5 dimenziós egydimenziós tömböt jelölő típus, A - a mas típusú változó, azaz változó típusú 5 dimenziós egydimenziós tömb
2) Egy sorozat elemeinek megadása a billentyűzetről
3) A szekvencia elemeinek megjelenítése a képernyőn
4) A szekvencia kitöltése véletlenszám-generátorral
5) A tömb minden elemének konvertálása (módosítása), azaz értékének megváltoztatása (egy példa adódik az egydimenziós tömb egyes elemeinek 6-os csökkentésére)
6) A szekvencia elemeinek összegének meghatározása, itt a változó C - az elemek összege
7) Egy bizonyos feltételt kielégítő tömbelemek számának meghatározása (egy példa a 4-nél nagyobb elemek számának meghatározására szolgál), itt k - az ilyen elemek száma
8) A véglet meghatározása (a tömb maximális vagy minimális eleme), itt min - a tömb elemek közötti minimális érték, k - a tömb elemek közül a legkisebb sorszám (index)
Mint ismeretes, az összes változó esetébena Var szakaszban leírva egy programban a Pascal programozási nyelven, a program indulásakor bizonyos számú bájtot osztanak ki a RAM-ban. Ezt a változó típusa határozza meg, például egy karakter egy bájtot foglal el, egy egész típus két bájt, a valódi típus négy bájt. Ezért abban az esetben, ha a tömb dimenziója kicsi, a program nem igényel nagy mennyiségű RAM-ot. Ellenkező esetben a programozónak más módszereket kell keresnie a tömb elemek rendezésére, például egy fájlban vagy halomban, mutatók segítségével.
