A 19. és 20. század fordulóján Európában fogadtákegy új „modern” stílus kifejlesztése, amely az akkori társadalom sok szempontját befolyásolta. A vizuális művészetek szecessziója, elsősorban a festészet és a szobrászat területén új lendületet adott a művészek munkájának. A táj szecesszió radikális változásokat követelt a parkok és kertek bontásában. A házak belsőépítészete jelentősen megváltozott, a nem szokásos megoldások megjelentek a nappali, étkező és budoár tervezésében.
A frissített belső kialakításhoz szüksége voltegy teljesen más légkör, és így rövid idő alatt kialakult a modernista bútorok stílusa. A barokk és a rokokó után nem volt könnyű új formákat találni a fotelekre és kanapékra, ám a bútormesterek sikeresen megbirkóztak ezzel a feladattal. Az Art Nouveau gyorsan elnyerte a helyét a nap alatt, szervesen illeszkedve a korábbi stílusok kánonjaiba, és fokozatosan kiszorítva őket a forgalomból.
Magabiztosan és erőteljesen megjelenik egy új szecessziós stílusépítészet. Az építészek feladták a túlzott szimmetriát, amelynek eredményeként kis építészeti formák emancipálódtak, az épületek homlokzatai újjáéledtek, az uralkodó kontúrok változatosabbak lettek. Az új épületekben már nem volt ugyanaz a szög. Pontosabban, a sarkokat lekerekítették. Mindezek az újítások az építészek számára cselekvési szabadságot jelentettek, és az építészet szecessziós stílusa mélyen kreatív folyamattá vált.
Az új funkciókat teljes mértékben kihasználtaAntonio Gaudi, a híres katalán, páratlan tehetséges építész építése. Számára az szecessziós építészet termékeny talaj volt a további fejlődéshez. A világ egyik legszebb városa, spanyol Barcelona, szecessziós házakkal épül fel. Gaudi egész munkája az újdonság stílusának varázsa. A Sagrada Familia és a Park Guell lenyűgöző pompája senkit sem hagy közömbössé, a ritka szépségű épület a Casa Batlló mély benyomást hagy, bár ez rendes lakóépület. Ugyanebben a sorban vannak a Vicens-ház és a Calvet-ház - mindkét kúria építészeti érdekeit tekintve egyedülálló. Kivétel nélkül Gaudi összes épülete olyan remekművek, amelyek a modernitás építészetét tükrözik.
Az építészet szecessziós stílusával együttmegjelent az úgynevezett északi szecesszió. A 20. század elején a skandináv országok és Oroszország északi fővárosa - Szentpétervár - kölcsönös érdeklődést mutattak. A jótékonysági szakember kezdeményezésére S.P. Diaghilev rendszeres festménykiállításokat tartott. Később egy kölcsönös érdekű építészeti társaság alakult ki, amely megalapozta az észak-orosz modernizmust. Az új trend alapját az ősi Novgorod és Pszkov monumentális épületei vették. Ekkor indultak be dísztárgyak, amelyek a modern építészeti stílus egyik jellegzetes vonása.
A dísz organikus kiegészítővé vált a szecessziós stílusban.az építészetben. Témája nagyon különböző lehet, de mindenesetre az absztrakció bélyegzőjét hordozta, egyfajta metafizika. A képeket és mintákat szigorú sorrendben megismételtük. Az egész épület meglehetősen ingyenes architektúrájával a homlokzatba bevezetett szecessziós dísztárgy felvázolja a rend eklektikájának jegyzékét, amely szecessziós stílusban szokatlan, de mérsékelt adagokban nagyon hasznos.
