A mezopotámiai kultúra eredete
Valószínűleg a művészet és a kultúra fejlődéseNagyon sokféle népek támogatták egy területen. A sumír kultúra az uralkodók dinasztia bukása után is kialakult, és a perzsa és a szíriai is befolyásolták. A sumerok voltak az ország írott nyelvének alapítói. A gyengéd írás nagy hatást gyakorolt az ókori Mezopotámiában, mivel ezzel az írásmóddal nemcsak kormánydokumentumokat és tudományos dolgokat készítettek, hanem műalkotásokat, vallási és költői szövegeket is, amelyek közül néhány megmaradt a mai napig.
A sumériák megalapozták a tudományos alapotaz állam fejlődésével öntözőrendszereket és városi erődítményeket hoztak létre. Kr.sz. kétezer évvel a Mezopotámiá művészetet alkalmazott és grafikai alkotások, irodalmi és zenei alkotások képviselték
esszék.
Mesopotamia építészet
Az állandó háborúk vezetik a fő dolgotaz építészet irányát erődítmények létrehozására hívták fel. A mezopotámiai városok jellemzõi: erõs kapuk, erõsített ajtók és keretek, nehéz oszlopok. Az ajtóban található bronz oroszlánokat a babilóniaiak hozták be. Ezen felül olyan építészeti formák is megjelentek, mint tornyok és kupolák, valamint ívek. A házak agyagból és téglából épültek, a város központjában, általában egy cikkcsend volt.
A Ziggurat templomok hívõk számára készültek,ki jöhet oda és ajándékokat hozhat Istennek. A mezopotámiiai építészet alkotta a történelem egyik leghíresebb templomát - a Bábel tornyát. Hét toronyból álló szerkezet volt, amelyek egymás felett helyezkedtek el, és a tetején a Marduk isten szentélye volt. Egy másik fontos épület az Ishtar istennő kapuja. Babilon, akkor az állam legnagyobb városa, sok palotával és templommal tele volt, de a kék építészeti táblákkal díszített hatalmas kapuk, bikák és sárkányok képeivel, kiemelkedtek más építészeti építmények között.
Kővésési
Mesopotamia művészete a mai napig fennmaradtkővésési. Ezek domború, lekerekített szobrászati képek, általában kőre faragva (bélyegek, gyűrűk, vázák, edények, barangolások), kánonok szerint készítve. Az emberi alakot mindig orrlal ábrázolták, oldalán lábakkal és elülső szemmel. A művészet nem a valóságot tükrözte, hanem az elfogadott kánon, a művészet bizonyos hagyománya. A hegyek és a fák szintén feltételesen és szimmetrikusan ábrázoltak. A művek nem a alkotó egyéniségét tükrözik, hanem a képességét, hogy szobrokat készítsen az általános kánon szerint. Ezért a megőrzött gliptikaminták alapján meg lehet ítélni az eredeti sumér kultúra egészét, nem pedig az egyes mestereit.
