Alessandro Scarlatti, akinek életrajza leszA cikkben bemutatott kiváló olasz zeneszerző a barokk korszakban dolgozott a 17. század végén - a 18. század elején. Ő az, aki a Nápolyi Operaház alapító atyjának tekintik. Bátyja és fiai szintén híres zeneszerzők voltak.
Zeneszerző életrajza
Alessandro Scarlatti 1660-ban született Palermóbanév. Tanára állítólag Giacomo Carissimi volt. A. Scarlatti 19 éves korában írta első operáját. Ugyanebben az évben Rómában rendezték.
1684-ben Alessandro belépett a szolgálatbaa nápolyilelnök-vezérigazgatónak bandmesterként. Hozzájárult ehhez a kinevezéshez, húga-énekes, aki befolyásos szeretője volt. Scarlatti munkáinak nagy részét Nápolyban írta.
1702-ben a zeneszerző Firenzébe távozott, majd Rómába, ahol Ottoboni bíboros zenekarmesterként rendezte a Santa Maria Maggiore templomba.
1708-ban Alessandro Scarlatti visszatért Nápoly.
A zeneszerző utolsó munkája egy szerenád volt, amelyet Stigliano herceg esküvőjére szenteltek. Alessandronak nem volt ideje befejezni a munkáját. 1725-ben a zeneszerző elhunyt.
A nagy olasz művei
Alkotója Alessandro Scarlatti voltsaját zenei forma. Operáiban az éneklés módja köztes volt a klasszikus és a korai olasz barokk iskola között. A dallamok építésének formáit ariában háromrészes, a kétrészes helyett készítette. És gondosan kidolgozta a kíséretét is. Az idő múlásával A. Scarlatti operái tradicionálisabbak lettek, elkezdte használni az általánosan elfogadott ritmust, és a zenekarok durva lett.
Későbbi munkáit fényesebb és látványosabb Alessandro Scarlatti írta. Zeneszerző operái:
- "Őszinteség a szerelemben."
- "Ártatlan hiba."
- "Rosaura."
- "Pompey".
- "Pyrrhus és Demetrius."
- "A gonosztól jó."
- "Mithridates Eupator."
- "Theodore Augustus."
- "Hűséges hercegnő."
- "Bosszús Olympia."
- Tigran.
És mások.
Az operák mellett Alessandro Scarlatti írt rólanegyven oratórium, nagyszámú szerenád, több mint ötszáz kamara kantáta, több misé, tizennyolc szimfónia, tizennégy szonáta, tokok, lakosztályok és variációk.
Fiú
Alessandro Scarlatti fiaivá vált, mint az apjazeneszerzők. Közülük a leghíresebb a Domenico. 1685-ben született Nápolyban. Domenico zenét írt és csembalót játszott. Életének nagy részét Spanyolországban töltötte. A zeneszerző teljes neve Giuseppe Domenico Scarlatti. Nem ismeretes egyértelműen, hogy kik voltak a tanárai, de logikus feltételezni, hogy apja volt az első tanár.
1701-ben Domenico Scarlatti orgonaként észeneszerző a nápolyilelnöki udvaron. Ezután Velencében, később Rómában szolgált. Domenico kiváló csembalójátékos volt, egyszer megnyerte azokat a versenyeket is, melyeket Ottoboni bíboros rendezett római palotájában. A Domenico ebben a versenyben a csembalójátékban meghaladta magát Friedrich Handelét.
A zeneszerző írta első operáit Casimira királynő magánszínházához, miközben Rómában szolgált.
Az 1720-1721 években. D. Scarlatti Lisszabonban élt. Ott zenét tanított Mary Magdalen Barbara hercegnőnek. 1725-ben visszatért Nápolyba.
1729-ben a zeneszerző Spanyolországba költözött.1733 óta Domenico Madridban él a Maria Magdalena Barbara udvarán, aki spanyol királynővé vált. Közeli barátja a híres énekes-dalszerző, Farinelli volt.
A zeneszerző 71 éves korában halt meg Madridban.
Kreativitás Domenico
Domenico Scarlatti kevésbé ismert, mint őnagy apa. A zeneszerző alkotásainak nagyon kis részét életében publikálták. A többi mű halála után megjelent, s akkor is szabálytalan volt és nagyon ritka.
Ennek ellenére a Domenico alkotásai olyan zenészeket vonzottak, mint Bartok Bela, Frederic Chopin, Vladimir Horowitz, Heinrich Schenker és mások.
D.Scarlatti több mint ötszáz szonátát, tíz oratóriumot, tizenöt operát (amelyek közül a legismertebb a Thetis on Skyros) írt, számos zenekarművet és egyházi zenét.
E zeneszerző műveire jellemzőszinkopált ritmus, gyakori modulációk, frígi mód, disszonáns hangzás, népi dallamokra hivatkozva. Domenico Scarlatti a zene stílusának megalapítója lett, amelyet később "klasszicizmusnak" hívtak.
