Lermontov balladái: példák és művészeti technikák

A ballada az irodalomban különleges műfajamelyet a narratívának egyértelmű cselekmény, kis kötet és drámai fejlődése jellemez. A balladákban gyakran a történelmi vászon szolgál a szerző fő üzenetének kifejezésére. Ennek oka az a tény, hogy ez a műfaj népmesékből és legendákból származik. Lermontov balladái rövidek és képesek, azonnal átviszik az olvasót a leírt időbe és ösztönzik a mély empátiát a hősökkel.

Toll teszt

15 éves korában fiatal Lermontov fordítNémet nyelvű ballaad Schiller. Eddig ez csak egyfajta képzés. De még ebben a fordításban is megfigyelhető a szerző eredeti stílusa. Először is nem az eredeti átfogó átadására törekszik, éppen ellenkezőleg, úgy fogalmazza meg, mintha értelmezése során a hangsúlyt a belső konfliktusban zajló események hosszú és részletes leírásaitól a hősök érzelmeire helyezve. Így hangzik - élénk és drámai - a kesztyű kesztyűje bemutatójában. Lermontov ezt követően csak a művek cselekményét veszi fel, bemutatva a helyzetekről alkotott képét, és nem csupán a szerzők egyikét utánozva.

Ezt csinálja egy fiatal költő, amikor dolgozika saját "Balladája" ugyanabban az évben. Elkészíti Schiller „A dugattyú” és „A kesztyű” alkotásait, és egyesíti azokat. Más Lermontov balladákhoz hasonlóan ez is rövid és nagy teljesítményű. Vágja le minden feleslegeset. Ha Schiller nagy figyelmet fordít a hullámzó hullámok leírására és a víz alatti világ képeire, akkor Lermontov a hős állapotának leírása révén az elemekkel folytatott küzdelemre utal.

Népi motívumok

Kicsit később a költő a népek felé fordulörökség. Lermontov „Reed” és „Hol van olyan agilis, fiatal zsidó?” Balladáit az ősi legendákban használt pontos séma szerint építették. Először a szeretet, majd az árulás (vagy alternatív módon a szeretet elutasításra kerül), ezt mindenfogyasztó féltékenység követi, és gyilkossággal ér véget.

Fontos, hogy itt Lermontov, mesterienRímet viselve, nem ejti le zsenit verbálisan, ám néhány magabiztos és pontos lökéssel kész képet készít, amelyben sok részlet ugyanakkor megmarad. De ez nem rontja el a munkát. Éppen ellenkezőleg, még élénkebbé és emlékezetesebbé teszi.

Allegóriák használata

Lermontov balladáit gyakran építik felallegóriák. Más szavakkal, a szerző elvont fogalmakat vagy akár bizonyos történelmi alakokat mutat be konkrét fizikai tárgyak felhasználásával. Például a "Spóra" balladában a hegyek képére utal, amelyet nagyon szeretett. És a „Két óriás” Napóleon és az első Sándor császár összecsapását képviseli.

A természetes animáció vételének felhasználásávala tárgyak és jelenségek semmi új. Egyes esetekben ez segít a szerzőnek gondolatainak szépen közvetítésében, másokban ezt azért használják, mert az ország politikai helyzete miatt képtelenek közvetlenül kifejezni magukat. Lermontov esetében mindkét állítás igaz volt.

Mitológiai képek

A költőt nemcsak a népi eposz érdekelte, hanem az ismitológia. Néhány későbbi ballada szerkezete jellemző a mítoszok telekfejlesztésére. És itt a szerző nemcsak megvert helyzeteket vagy már ismert szereplőket vesz fel. Nem, pontosan utal a belső magra, a műfaj alapvető törvényeire, amely alapján a narratívát építették.

Például a M. Yu ballada.Lermontov „Tamara” klasszikus leírása azzal kezdődik, hogy a hős miként találkozik valami ismeretlen és csábítóval. Egy utazó, éjjel a folyó mentén sétálva, lát egy tornyot, ahonnan egy szenvedélyes női hangot hallhat. Válaszolva rá, és éjszakát Tamara királynővel töltve, az ember az életével fizeti ezt a vendéglátást. Reggel élettelen testét elviszi a gyors hegyi folyó Terek.