A szövetkezeti tulajdon egykollektívák fajtáiból, és az önkéntesen egyesült tagok tevékenységén alapul, anyagi és anyagi források közös felhasználására. E tulajdoni forma magas motivációs potenciálját az egyéni hozzájárulás (részesedés) magyarázza. A szövetkezeti tulajdonforma viszont többféle formát ölt, ezek közül néhány:
• Állami tulajdonnal kombinált fejlesztés
• Bérleti kapcsolatok alapján
• Gyártó vállalkozások formájában
• Szövetkezeti bankok
• Fogyasztói szövetkezetek
• Hitelszövetkezetek
• Lakásszövetkezetek.
A szövetkezet tulajdonában lévő ingatlan találhatóminden tagjának teljes körű felhasználása, tulajdonjoga és rendelkezése. A szövetkezet legfőbb irányító testületének a taggyűlést ismeri el, amelyen döntéshozatalkor mindegyikük egyetlen szavazattal rendelkezik. Ennek alapján megállapítható, hogy a szövetkezeti tulajdonforma magántulajdon ellenére az egyesület valamennyi tagja kollektív kezelésében áll.
Szövetkezeti tulajdonforma, alapjaamelynek vagyoni függetlensége az engedélyezett (részvény)alap, a résztvevők hozzájárulásával jön létre. Magától értetődik, hogy minden résztvevő hozzájárulást fizet a regisztrációs okmányok állami szervben történő nyilvántartásba vételekor a törvény által a szövetkezet számára biztosított összegben vagy teljes mértékben. És bár az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve nem rendelkezik az alap bizonyos nagyságáról a különböző szövetkezetek számára, nyilvánvaló, hogy ezek minimális nagysága jelentősen eltér majd, jogilag jóvá kell hagyni a befizetések nagyságát egy-egy típusú szövetkezet, ill. egy másik. Például egy lakóépület építésére létrehozott szövetkezetnek rendelkeznie kell olyan értékű részvényalappal, amely teljes mértékben fedezi az építési költségeit.
Ennek a tulajdoni formának a fő hátrányakiegészítő részvény-hozzájárulás bevezetése abban az esetben, ha a fő részvényalap nem tudja fedezni az összes költséget egy bizonyos eredmény eléréséhez. Így a szövetkezeti tulajdonforma a be nem vezetett összegben egyetemlegesen köteles viselni a mellékes felelősséget, amint azt a Kbt. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 116. §-a, további részesedés fizetésének elmulasztása esetén.
Abban az esetben azonban, ha valójában költöttA projekt megvalósításához szükséges részvényalap kevesebb, mint amennyit a résztvevők befizettek, azokat minden esetben vissza kell fizetni a projekt tagjainak. Gyakorlatilag elég gyakran kiderül, hogy a szövetkezet alapító (részvény)alapjának nagysága valójában jóval magasabb, mint az épített lakás becsült költsége. Ennek eredményeként a résztvevők a befizetett részesedéshez képest alacsonyabb értékű ingatlanhoz jutnak.
A szövetkezeti lakás privatizációja magában foglaljaaz állami nyilvántartásba vételről szóló dokumentum hivatalos kézhezvétele, amely megerősíti a tulajdonjogot, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumok csomagját a Szövetségi Regisztrációs Szolgálathoz. Ugyanis a szövetkezeti lakás a részesedés végtörlesztése után azonnal a tulajdonosa teljes tulajdonába kerül, sőt már az ő tulajdona.
A szövetkezetek tulajdonjogát nem tartalmazzaannak lehetőségét, hogy szervezetek vagy magánszemélyek jogellenesen lefoglalják a hozzájuk tartozó vagyontárgyakat, és joga van azonnal követelni az ebben a kérdésben elkövetett valamennyi jogsértés megszüntetését a jogellenes cselekmények következtében a szövetkezeti vagyonban okozott kár megtérítésével. A szövetkezetek jogai magukban foglalják vagyonuk birtoklását, használatát és rendelkezését, illetve a vagyon bármely más jogalapon történő használatát.
