Bármely bankrendszer lényege azkülönböző típusú hitelintézetek és nemzeti bankok összessége. Minden országnak megvannak a maga megkülönböztető jegyei, ugyanakkor sok államnak vannak közös jelei a bankrendszerek kiépítésére. Így Németország, Japán és az Egyesült Államok bankrendszereit általában egymástól eltérőnek tekintik. Mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai.
A japán bankrendszer annak ellenéreaz ifjúságot az amerikai és az európai viszonylatban meglehetősen magas fejlettség jellemzi. Itt a bankoknak az összes pénzügyi és ipari csoportban kulcsszerepet játszanak, emellett egyes társaságokat is egyesítenek maguk körül. Az állam szerepe a bankszektor szabályozásában és ellenőrzésében meglehetősen erős.
Japán bankrendszere, amely hívhatómodern, a második világháború után jelent meg. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai mintára épült. Japánban vannak olyan bankok, amelyek biztonságosan a világ vezető bankjainak tulajdoníthatók. A legerősebb pénzügyi és ipari csoportok, élükön japán bankokkal, hatalmas pénzügyi befektetéseket hajtanak végre Ázsiában, Nyugat-Európában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban.
A bankrendszer ennek piacgazdaságábanaz ország nagy szerepet játszik. Két link képviseli. Az első a Központi Bank, amely politikai tanácsot, 3 ügyvezető ellenőrt, valamint 8 tanácsadót és 3 ügyvezető igazgatót foglal magában. A második láncszem a kereskedelmi bankok, vagyis regionális bankok, városi bankok, vagyonkezelői bankok, külföldi bankok fiókjai és új típusú bankok. A központi bankot Japán Banknak is hívják, státusát és funkcióit a törvény még 1942-ben meghatározta. Ezt a törvényt később kétszer korszerűsítették, az utóbbit 1998-ban. Státusza szerint a Bank of Japan részvénytársaság. Számos funkcióval rendelkezik.
Az első a bankjegyek kibocsátása.A jegybanknak korlátlan monopóliuma van a bankjegyek kibocsátására. A kormány egyetértésével a Pénzügyminisztérium meghatározza a kibocsátást Korábban arra kényszerítette a bankot, hogy mindig tartson tartalékot. De az új jogszabály már nem ír elő ilyen követelményeket a tartalékok kialakítására, ami lehetővé teszi a Központi Bank számára, hogy az árstabilitás fenntartásával elősegítse a japán gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését.
A második funkció a monetáris végrehajtásapolitikusok. A bank félévente köteles beszámolni a parlamentnek a pénzügyminiszter támogatásával monetáris politikájáról. De fejlesztése és megvalósítása független minden intézménytől, vagyis a bank önállóan csinálja.
A harmadik funkció a zavartalan ésaz egész elszámolási rendszer hatékony működése a különböző hitelintézetek között. A negyedik funkció az összes pénzügyi intézmény vezetésének pénzügyi helyzetének és helyzetének figyelemmel kísérése és ellenőrzése. Az ötödik funkció pedig a hitelszektor feletti ellenőrzés, valamint a teljes elszámolási és fizetési rendszer abszolút zavartalan működésének biztosítása azáltal, hogy korlátozott feltételekkel nyújt hiteleket hitelintézeteknek.
A 90-es évekig a felkelő nap országa voltjelentős globális hitelező. De akkor a japán bankrendszer kezdte tapasztalni a válság első jeleit. Az elkövetkező húsz évben számos probléma merült fel a rossz hitelekkel, egyes bankok által teljesített kötelezettségeik teljesítésével és a likviditási válsággal. Ezenkívül a japán gazdaság jelentős csapást kapott számos, súlyos természeti katasztrófa következtében.
Miután megértette, milyen a japán bankrendszer, megtehetinyugodtan mondhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai változás ebben az országban mindig körültekintően és gördülékenyen zajlott. És ez a tapasztalat megérdemli, hogy felhasználják.
