Az államháztartás formálásának fontos részét képezik az állami költségvetésen kívüli alapok, amelyek társadalmi és gazdasági szükségletekre fordíthatók.
Ezen alapok bevételei és kiadásai a Költségvetési Kódexnek és az éves költségvetési törvények formájában megjelenő egyéb jogalkotási aktusoknak megfelelően alakulnak.
Tehát állami költségvetésen kívüli alapokamelyet a nyugdíj és a társadalombiztosítás, a biztosítás, az orvosi ellátás és az egészségügyi ellátás finanszírozására szánt készpénz képvisel. Röviden, az Orosz Föderáció alkotmányában rögzített összes jogról beszélünk.
Bármely ilyen alap költségvetésének végrehajtása a formábana megfelelő jelentést az irányító testülete készíti el, és benyújtja megfontolásra és jóváhagyásra a felsőbb hatóságoknak. Ezt a folyamatot az Orosz Föderáció azonos szintű költségvetésének végrehajtásáért felelős szervek irányítják.
Megalakul az Orosz Föderáció költségvetésen kívüli állami alapjakötelező célzott kifizetések segítségével, a bérállomány meghatározott százalékára számítva, és beszámítható az előállítási költségbe.
Ma több mint 30 ilyen alap létezikamely az állami bevételek több mint 60 százalékát koncentrálta. Ezek a szervezetek társadalmi és gazdasági intézményekre tagolódnak, amelyek létrejöttük forrásaiban, céljuk és felhasználásuk mértékében különböznek egymástól.
Az állami költségvetésen kívüli szociális alapok olyan szervrendszer formájában jelennek meg, mint a Nyugdíjpénztár, a szociális alapok, valamint a kötelező egészségbiztosítás.
Költségvetésen kívüli gazdasági alapoktechnológiai fejlesztési és kutatás-fejlesztési alapból, az iparágak pénzügyi támogatásából és a beruházásokból áll. Fő céljuk a források felhalmozásának és az ország szükségleteinek megfelelő elköltésének forrása.
Ezen alapok története némilegrégebbi, mint az állami költségvetés. Kezdetben speciális számlák formájában voltak. Az állam fejlődése során azonban szükségessé vált folyamatosan több forrás bevonása. Ekkor jöttek létre a modern állami költségvetésen kívüli alapok. Ezen szervezetek segítségével vált lehetővé több forrás felhalmozása, majd azt az egészségügyhöz, a nyugdíjkifizetésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó speciális célokra fordítva.
Megalakulásuk kezdetén, alapítványokideiglenes jelleggel működtek, amely egy meghatározott állami cél elérését követően tevékenységük beszüntetéséről rendelkezett. Az új feladatok megjelenésével olyan új szervezetek jöttek létre, amelyek a korábban működő rendszer olyan alapvető hiányosságát tudták kiküszöbölni, mint egyes pénztárak forráshiánya, másoknál pedig többlet.
A piacgazdaságra való áttérés során ezeknek az alapoknak az oroszországi megjelenése számos okból adódik:
- a polgárok szociális védelmének szükségessége a gazdasági instabilitás és a munkanélküliség idején;
- a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználása;
- megfelelő mennyiségű finanszírozás szükségessége a szociális kérdések megoldásához;
- a hitelmechanizmus segítségével lehetővé válik a költségvetési hiány fedezete.
Az állami költségvetésen kívüli alapok bizonyos jellemzőkkel is rendelkeznek:
- a méretük szerinti állami hatóságok szigorú tervezése;
- ezen alapok pénzügyi forrásainak felhasználása az állam szükségleteire, nem szerepel a fő költségvetésben;
- a járulékok olyan adófizetések, amelyeket az állam állapít meg, és kötelezőnek kell lennie.
