Iráni Iszlám Köztársaság: magas inflációval rendelkező ország pénzneme

A pénzügyi válság következményeiszázad első évtizedében érte el a világgazdaságot, még mindig nyilvánvalóak. A közepes és alacsony életszínvonalú országok különösen érzékenyek voltak ezekre a jelenségekre. Az Iráni Iszlám Köztársaság is ilyen államokhoz tartozik. Az állam pénzneme, amely még a válság előtt magas inflációval "örvendeztette meg polgárait", miután a szomorú pénzügyi események még gyorsabban kezdtek veszíteni értékéből. Az országban az áremelést kísérő zord folyamat a munkanélküliség növekedése.

Ez a jelenség gazdasági jellegűNagyobb mértékben „lenyelte” a fiatalok tömegét. Ez zavargásokat eredményezett Teheránban, az Iráni Iszlám Köztársaság fővárosában. Az ország pénzneme drasztikusan csökkenti pozícióit. A vágtató inflációt befolyásoló további tényező a devizatartalék-valuta hiánya az országban. Az Egyesült Államok nem hajlandó segítő kezet nyújtani az államnak, viselkedését azzal magyarázza, hogy nem hajlandó támogatni az Iszlám Köztársaság növekvő atomprogramját.

Perzsiától független ország

Még a huszadik század elején a területena modern Irán egy teljesen más országban volt. 1935-ig a muzulmán állam földjeit Perzsia néven egyesítették. Aztán az ország megkapta új nevét, amely a mai napig fennmaradt. Mielőtt az ország megszerezte a függetlenséget, a sahik kormányozták. Azonban 1979-ben a dinasztia utolsó képviselője elmenekült az országból, csak történelmi emlékeket hagyott maga után. És a világtérképen egy új független állam jelent meg - Irán. Egy szuverén köztársaság pénzneme egy évvel később - 1980-ban - született. Az Iszlám Köztársaság nemzeti pénzneme rial néven vált ismertté.

Dinárok és ködök

Az elmúlt harminc évben pénznemalakját, színét és tartalmát gyakorlatilag nem változtatta meg. Csak a kibocsátott bankjegyek címlete és értéke változott a világ tőzsdéjén. Van egy másik pénznem, amely az Iráni Köztársaságban általános. A valutát ködnek hívják, és tíz realval egyenlő. A muszlim államba látogató turisták eleinte nagyon zavarban vannak: meglehetősen nehéz megérteni, hogy melyik pénzegységben jelentik be ezt vagy azt az árat. Az állam fejlődésének korai szakaszában a dinárok is jelen voltak a forgalomban. Ennek a felekezetnek száz egysége valódi volt. Az idő múlásával a dinárok használata megszűnt. Ennek oka a magas infláció volt, nulla hozzáadással és az ország valutájának leértékelésével.

Papír számlák és fém bankjegyek

Jelenleg a nemzeti valutaország forgalomban van papírjegyek és fémbankjegyek formájában. Kezdetben nyomtatott bankjegyeket adtak ki száz, kétszáz és ötszáz riála címletben. Fokozatosan kerültek forgalomba a megfelelő bankjegyek, amelyek címlete tízszeresére, majd százszorosára nőtt. A papírbankjegyek mellett Irán pénzneme érméket is tartalmaz. A fémfordulatokat ötven, száz, negyedezer és félezer rial címletében verik.

A fő és a fő problémaaz ország kormánya a nemzeti valuta értékének hirtelen csökkenését eredményezi. Az erős inflációs hatásnak kitett iráni valuta minden nap teret veszít. 2012-ben óriási visszaesés volt: egy nap alatt a rial egyszerre 40% -kal esett. A valuta értékének csökkenése a mai napig tart. Figyelemre méltó, hogy csak korlátozott mennyiségben lehet devizát behozni az országba. És szinte lehetetlen kivonni egy külföldi bank műanyag kártyáját.