A buddhizmus mint világvallás az egyik leginkábbősi, és nem hiába van egy olyan vélemény, hogy alapjainak megértése nélkül lehetetlen érezni a keleti kultúra összes gazdagságát. Befolyása alatt számos történelmi esemény és alapvető érték alakult ki Kína, India, Mongólia és Tibet népein. A modern világban a globalizáció hatása alatt álló buddhizmus néhány európaiak követõjévé vált, és messze elterjedt azon a helyen, ahol származik.
A buddhizmus felemelkedése
Első alkalommal megismerkedtek a buddhizmussal az ókori Indiában, Kr. E. 6. század körül. A szanszkritról lefordítva azt jelenti: „a megvilágosodott tanítása”, amely valóban tükrözi annak szerveződését.
Egyszer született egy fiú a Raja családban, akiA legenda szerint azonnal felállt, és egy teremtménynek jelölte meg magát, amely meghaladja az összes istemet és embert. Siddhartha Gautama volt az, aki később jelentős átalakuláson ment keresztül, és az egyik legnagyobb létező világvallás alapítójává vált. Ennek a személynek az életrajza a buddhizmus eredetének története.
Gautama szülei egyszer meghívtak egy látót,hogy megáldja az újszülöttet egy boldog életért. Asit (ez volt a remete neve) 32 jelölést látott egy nagy emberről a fiú testén. Azt mondta, hogy ez a gyermek vagy a legnagyobb király, vagy szent lesz. Apja, amikor ezt meghallotta, úgy döntött, hogy megvédi fiát a különféle vallási mozgalmaktól és az emberek szenvedésével kapcsolatos minden tudástól. A gazdag díszítéssel rendelkező 3 palotában élve azonban a 29 éves Siddhartha úgy érezte, hogy a luxus nem az élet célja. És elindult a kastélyon túl egy utazásra, titokban tartva.
A paloták falain kívül 4 látványt látottmegváltoztatta az életét: remete, koldus, holttest és beteg. Tehát a buddhizmus jövőbeli alapítója megtanulta a szenvedést. Ezt követően Siddhartha személyisége sok metamorfózison ment keresztül: különböző vallási mozgalmakat sújtott, önismertetési utat keresett, a koncentrációt és a megszorítást tanulmányozta, de ez nem vezet a várt eredményekhez, és azok, akikkel utazott, elhagyták őt. Ezt követően Siddhartha megállt egy ficus alatti ligetben, és úgy döntött, hogy nem hagyja el ide, amíg meg nem találja az igazságot. 49 nap elteltével megismerte az igazságot, miután elérte a nirvána állapotát, és kiderítette az emberi szenvedés okát. Ettől kezdve Gautama lett Buddha, amely szanszkritul "megvilágosodott".
Buddhizmus: filozófia
Ennek a vallásnak az a gondolata, hogy ne gonoszul cselekedjünk,az egyik legemberségesebbé téve őt. A követõket önmegtartóztatásra és a meditációs állapot elérésére tanítja, ami végül nirvána és a szenvedés vége felé vezet. A buddhizmus mint világvallás abban különbözik a többitől, hogy Buddha nem tartotta istennek ennek a tanításnak az alapját. Az egyetlen utat javasolta - a saját szellemének elmélkedésén keresztül. Célja a szenvedés elkerülése, amelyet 4 nemes igazság követésével lehet elérni.
A buddhizmus mint világvallás és annak 4 fő igazsága
- Az igazság a szenvedésről.Itt van egy kijelentés, hogy minden szenved, az egyén létének minden kulcsfontosságú pillanatát kíséri ez az érzés: születés, betegség és halál. A vallás szorosan összefonódik ezzel a fogalommal, gyakorlatilag összeköti az összes lényt vele.
- Az igazság a szenvedés okáról. Ezzel azt jelenti, hogy a vágy a szenvedés oka. A filozófiai megértés szerint ez az élet akarata: véges, és ez szenvedést okoz.
- Az igazság a szenvedés befejezéséről.A nirvana állapota a szenvedés megszűnésének jele. Itt az embernek meg kell tapasztalnia meghajtóinak, érzelmeinek kihalását és teljes közömbösséget kell elérnie. Maga Buddha soha nem válaszolt a kérdésre, hogy mi az, mint például a brahmin szövegekben, amelyek azt állították, hogy az Abszolútról csak negatív módon lehet beszélni, mivel azt nem lehet szavakba fogalmazni és szellemileg megérteni.
- Az igazság az útról szól. Ez egy oktális út, amely a nirvánához vezet. A buddhistanak három szakaszból kell állnia, amelyek több szakaszból állnak: a bölcsesség, az erkölcs és a koncentráció szakaszából.
Így a buddhizmus mint világvallásjelentősen különbözik a többitől, és felkínálja követőinek, hogy csak általános utasításokat tartsanak be, konkrét utasítások és törvények nélkül. Ez hozzájárult a buddhizmus különböző irányainak megjelenéséhez, amely lehetővé teszi mindenkinek, hogy megválasztja a lelke számára legközelebbi utat.
