/ / A vállalkozás fogalma, típusai, funkciói és lényege

A vállalkozás fogalma, típusai, funkciói és lényege

A vállalkozás lényege azhogy a modern gazdasági rendszer kulcsfontosságú eleme. Évente új szervezetek ezrei jelennek meg, amelyek anyagi javakat állítanak elő, szolgáltatásokat nyújtanak a lakosság számára és biztosítják az állami költségvetés adóbevételekből történő kitöltését.

mi a vállalkozás lényege

A vállalkozói szellem lényege

A vállalkozói szellem független illa polgárok kollektív tevékenysége, amelyet saját felelősségükre és teljes felelősséggel végeznek. A fő cél a profit maximalizálása. Az üzlet (a vállalkozói szellemet szokás hívni) áruk előállítását vagy szolgáltatások nyújtását jelenti. A vállalkozói tevékenységet a következő jellemzőkkel írhatja le:

  • A vállalkozó szabadon és önállóan határozza meg saját tevékenységének tevékenységi körét és módszereit.
  • A vállalkozás indítása kockázattal és az eredmény bizonytalanságával jár.
  • Függetlenség a vezetői döntéshozatalban.
  • Az innováció és a kreativitás hangsúlyozása.

Ha figyelembe vesszük a vállalkozói szellem lényegéta tantárgyakra is figyelmet kell fordítani. Mind az egyének, mind a csoportok (bérelt munkaerő alkalmazásának lehetőségével) részt vehetnek ebben a tevékenységben. Ezek lehetnek az állam lakosai és nem rezidensei (valamint hontalanok), akiket a törvény nem korlátoz az üzleti tevékenységre.

a vállalkozói szellem lényege és funkciói

A vállalkozói szellem mint rendszer

Annak megértéséhez, hogy mi a vállalkozás lényege, érdemes rendszernek tekinteni. A következő összetevőket tartalmazza:

  • Tárgyak - gyártott termékek vagy nyújtott szolgáltatások. Vagyis mindaz, ami a vállalkozás eredménye, kielégíti a fogyasztó igényeit.
  • Tárgyak - vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek vagy jogi személyek, valamint fogyasztók és kormányzati szabályozó szervek.
  • A külső környezet olyan mikrokörnyezet, amely önmagának megfelelőa vállalkozó (beszállítók, fogyasztók, versenytársak stb.) és egy független makrokörnyezet (természet, demográfia, jogszabályok stb.) hatása.
  • Belső környezet - küldetés, szervezeti rendszer, üzletág, személyzet stb.
a vállalkozói szellem lényege a gazdaságban

elvek

A vállalkozás lényegét és szerepét a vállalkozás alapelvei alapján határozzuk meg. Ugyanis:

  • az irány, az ipar és a tevékenység formájának szabad megválasztása;
  • más személyek önkéntes részvétele a tevékenységekben;
  • a jogszabályokkal ellentétes tevékenységi program kialakításának függetlensége;
  • a munkavállalók ingyenes munkaerő-felvétele a munkaügyi törvényeknek megfelelően;
  • a vállalkozás számára a törvény által nem tiltott összes erőforrás felhasználása;
  • az adók és illetékek után megmaradt nyereség ingyenes eladása;
  • a külföldi gazdasági tevékenység szabad és független megvalósítása.

A vállalkozói szellem fejlesztésének feltételei

Figyelembe véve a vállalkozás lényegét, fontos meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett működni és fejlődni fog. Itt vannak a legfontosabb szempontok, amelyekre figyelni kell:

  • a tulajdonosi és irányítási formák sokfélesége;
  • gazdasági, politikai és társadalmi stabilitás;
  • a termelés és a fogyasztás szabadsága;
  • az összes piaci szereplő egyensúlyi helyzete;
  • a seb nyitottsága;
  • a magántulajdon és a vállalkozók jogainak állami védelme;
  • a jogi normák betartása a társadalomban;
  • az adózási rendszer kímélése;
  • a hitelezés elérhetősége és kedvező feltételei;
  • állami támogatás a vállalkozói szellem számára;
  • a kereskedelmi kockázatok biztosításának lehetősége;
  • a külföldi piacokra való belépés lehetősége.
vállalkozói entitások egységei

A vállalkozói szellem lényege és funkciói

A gazdaságban és a társadalomban a vállalkozói szellem számos fontos funkciót tölt be:

  • Általános gazdasági. A vállalkozó termékeket és szolgáltatásokat állít elő a lakosság számára. Ennek eredményeként a gazdálkodó egység nyereséget termel, amelynek egy része adót fizet.
  • Forrás. Az anyagi és nem anyagi erőforrások hatékony felhasználása, valamint újak előállítása.
  • Újító. Az üzleti tevékenység során kutatás és fejlesztés folyik.
  • Kreatív. Eredeti megközelítést jelent a vezetői döntések meghozatalában.
  • Társadalmi.A vállalkozó árukkal és szolgáltatásokkal, valamint munkahelyekkel látja el a társadalmat. Ez a funkció ráadásul abban nyilvánul meg, hogy mindenkinek joga van vállalkozói tevékenységet folytatni.

Vállalkozói funkciók

A vállalkozói szellem tanulmányozásamagában foglalja a fő alany - a vállalkozó - szerepének megértését. A vállalkozás hatékony működtetése és a profit maximalizálása érdekében a vállalkozónak a következő feladatokat kell ellátnia:

  • Készítsen hatékony innovatív megoldásokat tipikus és nem szabványos helyzetekben.
  • Ötleteket generál és életre keltheti azokat.
  • Kockázni és felelősséget vállalni az eredményért.
  • Határozza meg a potenciális vásárlók igényeit.
  • Értékelje a fogyasztók fizetési képességének szintjét.
  • Keresse meg a legjobb piacokat, és határozza meg a legjobb eladási módszereket.
  • Határozza meg a nyersanyagok és kellékek szükségességét, és keressen optimális forrásokat.
  • Az áruk (szolgáltatások) előállításának optimális technológiájának megvalósítása.
  • Költségminimalizálás.
  • A vállalkozás optimális szervezeti felépítésének meghatározása.
a vállalkozói szellem lényege és szerepe

Az üzleti tevékenység osztályozása

A vállalkozás lényege és funkciói mellett típusai részletes tanulmányozást is igényelnek. A besorolás a következő:

  • Tantárgyanként: az egyének tevékenységei; jogi személyek tevékenysége.
  • Tevékenységi területenként:termelés (meghatározott termékek fejlesztése vagy szolgáltatásnyújtás); kereskedelmi (tárgyi és immateriális javak adásvételi ügyleteinek lebonyolítása); pénzügyi (valuta és értékpapírok adás-vételével kapcsolatos műveletek); tanácsadás (üzleti szolgáltatások nyújtása).
  • Tulajdonosi jog szerint:magánszemélyek (magánszemélyek vagy személyek csoportjai munkát végeznek és vagyont kezelnek); állam (a tulajdon az államé); önkormányzati (az ingatlan városokhoz tartozik, stb.); egyéb típusok (egyesületek, alapítványok, vallási szervezetek stb.).
  • Méretarány szerint: kicsi; átlagos; nagy.
  • Fő cél: kereskedelmi (nyereségszerzés céljából); nem kereskedelmi jellegű (nincs célja nyereség elérése).

Kisvállalkozás: jellemzők

A kisvállalkozások lényege leírhatószámos korlátozás. Először kevesebb, mint 100 alkalmazott van. Másodszor, az éves forgalom nem haladhatja meg a 800 millió rubelt. Ez a leggyakoribb üzleti forma a világon. A világ vezető országaiban a kisvállalkozások adják az újonnan létrehozott munkahelyek 2/3-át. Ugyanakkor a GDP mintegy 40% -át termelik, és úttörők az innovatív technológiák területén. A táblázat ismerteti a kisvállalkozások előnyeit és hátrányait.

előnyök hiányosságokat

- gyors alkalmazkodás a változó gazdasági körülményekhez;

- a cselekvések függetlensége;

- rugalmasság a vezetői döntések meghozatalában és végrehajtásában;

- viszonylag alacsony üzleti tevékenység költségei;

- bőséges lehetőségek ötletek megvalósítására és képességek bemutatására;

- viszonylag kicsi kezdeti beruházás;

- rugalmasság az innovációk megvalósításában;

- magas tőkeforgalom;

- a magánvállalkozó magas motivációja.

- instabil piaci helyzet;

- a nagyvállalkozások tevékenységétől való függőség;

- a vezetők elégtelen kompetenciája;

- érzékenység a külső gazdasági környezet változásaira;

- a hitelezés és a finanszírozás nehézségei;

- a partnerek bizonytalansága a szerződések megkötésekor.

Jogi és szabályozási keret

A vállalkozói szellem lényege a gazdaságban a következő,hogy ez az egyik alapvető kategóriája. Ezért az üzleti kérdéseket állami szinten szabályozzák és figyelemmel kísérik. Íme néhány szabályozási jogi aktus, amely hatással van a vállalkozói tevékenységre:

  • Alkotmány - a vállalkozói szellem alapjait a piacgazdaság szerves részeként határozza meg.
  • Polgári törvénykönyv - alapvető információkat tartalmaz az üzleti tevékenység feltételeiről és formáiról.
  • Munka törvénykönyve - szabályozza a vállalkozó és az alkalmazottak kapcsolatát.
  • Adótörvénykönyv - meghatározza az adók és díjak fizetésének elveit és eljárásait.
  • Szövetségi törvények - szabályozzák az értékpapírokkal való munka kérdéseit, a bankok működését, valamint az egyes tevékenységtípusok engedélyezésének sajátosságait.
a kisvállalkozások lényege

Új vállalkozás létrehozásának szakaszai

Saját vállalkozás indításához, egy leendő üzletembermeg kell értenie a vállalkozás fogalmát és lényegét. Az új vállalkozás létrehozása összetett többlépcsős folyamat, amely a következő pontokat tartalmazza:

  1. Ötletek kialakítása egy vállalkozás létrehozásához egy adott tevékenységi területen.
  2. A leendő vállalkozás céljainak meghatározása (taktikai és stratégiai).
  3. Megalapozott döntés a vállalkozás nyitásáról.
  4. Megbízható szakmai társalapítók kiválasztása.
  5. A vállalkozási tevékenység finanszírozási forrásainak meghatározása.
  6. Alkotmányos dokumentumok elkészítése.
  7. Új vállalkozás nyitásával kapcsolatos szervezési tevékenységek.
  8. Részletes üzleti terv elkészítése.
  9. Vállalkozás bejegyzése állami hatóságoknál.
  10. Vállalkozás adónyilvántartása.
  11. Regisztráció az alapokba.
  12. Folyószámlák nyitása banki szervezetekben.
  13. Megállapodások megkötése a vállalkozói tevékenység megvalósításához szükséges nyersanyagok vagy más források szállítására.
  14. Piackutatás a termékek marketingstratégiájának meghatározása érdekében.
  15. Termékek szállítására (szolgáltatásnyújtásra) vonatkozó szerződések megkötése.
  16. A bevételek és ráfordítások elszámolása.
a funkciótípusok vállalkozói lényege

Vállalkozói kultúra

Alapvető szerepet játszik nemcsak a vállalkozói szellem gazdasági lényege, hanem az üzleti tevékenység kultúrája is. A következő elemeket tartalmazza:

  • a vállalkozás működésének, a műveletek és az ügyletek lebonyolításának jogszerűsége;
  • a jogszabályokban előírt kötelezettségek, valamint a szerződések szigorú és szigorú betartása;
  • a versenytársakkal, partnerekkel és fogyasztókkal való őszinte és igazságos bánásmód;
  • a tevékenységi területen elfogadott szakmai etika betartása;
  • a társadalomban elfogadott szokások és erkölcsi normák betartása;
  • a szükséges tudásszint fenntartása és folyamatos szakmai fejlődés;
  • az alkalmazottak motiválása szakmaiságuk javítására;
  • saját vezetési stílusának kialakítása;
  • az idő és a piaci helyzetnek megfelelő új termelési és munkaszervezési formák bevezetése;
  • a partnerek és alkalmazottak anyagi javadalmazásának és a vállalkozás munkájához való hozzájárulásuknak való megfelelés;
  • egy személy és személyiség értékének tudatosítása;
  • biztonságos és kényelmes munkakörülmények megteremtése.