A gondolkodás típusa és jellemzői: táblázat. A gondolkodás általános jellemzői

Az információkat a külvilágtól átvéve, ez azA gondolkodás közreműködésével megvalósíthatjuk és átalakíthatjuk. Ebben segítenek bennünket a gondolkodás típusai és jellemzői. Az alábbiakban egy táblázat látható ezen adatokkal.

Mi a gondolkodás

Ez a környezet megismerésének legmagasabb szintű folyamatavalóság, az objektív valóság szubjektív észlelése. Egyedisége a külső információ érzékelésében és tudatbeli átalakulásában rejlik. A gondolkodás segíti az embert új ismeretek, tapasztalatok megszerzésében, és a már kialakult elképzelések kreatív átalakítását. Segít kitágítani a tudás határait, segít megváltoztatni a hozzárendelt problémák megoldásának meglévő feltételeit.

Ez a folyamat a fejlődés motorjaszemély. A pszichológiában nincs külön működő folyamat - a gondolkodás. Ez szükségszerűen jelen lesz az ember minden más kognitív cselekvésében. Ezért a valóság ezen átalakulásának valamelyest strukturálására a pszichológiában a gondolkodás típusait és azok jellemzőit azonosították. Egy táblázat ezekkel az adatokkal segít jobban asszimilálni a pszichénkben zajló folyamatokról szóló információkat.

Ennek a folyamatnak a jellemzői

Ennek a folyamatnak megvannak a maga sajátosságai, amelyek megkülönböztetik más emberi mentális funkcióktól.

1. Középszerűség.Ez azt jelenti, hogy egy személy közvetve felismerhet egy tárgyat egy másik tulajdonságain keresztül. Ide tartoznak a gondolkodás típusai és jellemzői is. Ezt a tulajdonságot röviden leírva azt mondhatjuk, hogy a megismerés egy másik objektum tulajdonságain keresztül történik: bizonyos megszerzett tudást átvihetünk egy hasonló ismeretlen tárgyra.
2. Általánosság. Egy objektum több tulajdonságának kombinációja. Az általánosítás képessége segít az embernek abban, hogy új dolgokat tanuljon meg a környező valóságban.

E kognitív e két tulajdonsága és folyamataaz emberi funkciókat a gondolkodás általános jellemzői felölelik. A gondolkodástípusok jellemzői az általános pszichológia külön területét képezik. Mivel a gondolkodás típusai különböző korosztályokra jellemzőek, és saját szabályaik szerint alakulnak ki.

A gondolkodás típusai és jellemzőik, táblázat

Az ember jobban érzékeli a strukturált információkat, ezért a valóság megismerésének kognitív folyamatainak típusairól és azok leírásáról szóló információk szisztematikusan kerülnek bemutatásra.

A legjobb módja annak, hogy megértsük a gondolkodás típusait és jellemzőit, a táblázat.

A gondolkodás típusai	meghatározás
Vizuálisan hatékony	A környező tárgyak közvetlen észlelésén alapul a velük végzett tevékenységek során.
Vizuális-figuratív	Képekre és ötletekre támaszkodik. Az ember elképzel egy helyzetet, és egy ilyen gondolkodás segítségével átalakítja azt, szokatlan tárgyak kombinációit alkotva.
Verbális-logikai	A koncepciókkal logikai műveleteket hajtanak végre.
Empirikus	Elsődleges általánosítások, a megszerzett tapasztalatokon, azaz a meglévő elméleti ismereteken alapuló következtetések jellemzik.
Gyakorlati	Átmenet az absztrakt gondolkodásból a gyakorlatba. A valóság fizikai átalakulása.

Vizuális-hatékony gondolkodás, leírás

A pszichológiában nagy figyelmet fordítanak a tanulmányozásraa gondolkodás mint a valóság megismerésének fő folyamata. Hiszen ez a folyamat minden embernél másként alakul, egyénileg működik, és néha a gondolkodás típusai és jellemzői nem felelnek meg az életkori normáknak.

Az óvodások számára a vizuális és hatékony gondolkodás az első. Fejlődését csecsemőkorban kezdi. Az életkor szerinti leírásokat a táblázat tartalmazza.

Korszak	A gondolkodás jellemzői	példák
csecsemőkor	Az időszak második felében (6 hónapos kortól)az észlelés és a cselekvés fejlődik, amelyek az ilyen típusú gondolkodás fejlődésének alapját képezik. A csecsemőkor végén a gyermek a tárgyakkal való próbálkozáson alapuló manipuláción alapuló elemi problémákat tud megoldani.	A felnőtt a játékot a jobb kezébe rejti. A baba először a bal oldalt nyitja ki, majd kudarc után a jobbért nyúl. Miután talált egy játékot, örül az élménynek. Vizuálisan hatékonyan ismeri meg a világot.
Fiatalon	A dolgok manipulálásával a gyermek gyorsan megtanulja a fontosatkapcsolatokat közöttük. Ez a korszak szemléletesen ábrázolja a vizuális és hatékony gondolkodás kialakulását és fejlődését. A baba külső tájékozódási műveleteket végez, ezáltal aktívan felfedezi a világot.	Egy vödör víz feltöltése közben a gyerek ezt vette észreA homokozóhoz ér egy majdnem üres vödörrel. Aztán, miközben manipulálja a vödröt, véletlenül bezárja a lyukat, és a víz ugyanazon a szinten marad. A baba megdöbbenve addig kísérletezik, amíg meg nem érti, hogy a vízszint fenntartásához be kell zárni a lyukat.
Óvodáskor	Ebben az időszakban ez a gondolkodásmód fokozatosan átmegy a következőbe, és már az életkor végén elsajátítja a gyermek a verbális gondolkodást.	Először is, a hosszúság megméréséhez az óvodás vesz egy papírcsíkot, és mindenre felviszi, ami érdekes. Ez a cselekvés ezután képekké és fogalmakká alakul.

Vizuális-figuratív gondolkodás

A gondolkodás típusai a pszichológiában és jellemzőikfontos helyet foglalnak el, mivel az életkorral összefüggő egyéb kognitív folyamatok kialakulása ezek fejlődésétől függ. Minden életkori szakaszban egyre több mentális funkció vesz részt a valóság megismerési folyamatának fejlesztésében. A vizuális-figuratív gondolkodásban szinte kulcsszerepet játszik a képzelet és az észlelés.

vonás	Kombinációk	Átváltozások
Ezt a fajta gondolkodást képviselik bizonyosműveletek képekkel. Még ha nem is látunk valamit, az elménkben ezt a fajta gondolkodásmóddal újrateremthetjük. A gyermek óvodás kora (4-6 éves) közepén kezd el így gondolkodni. Egy felnőtt is aktívan használja ezt a típust.	Kombinációk révén új képet kaphatunktárgyak az elmében: egy nő, aki ruhát választ a kiránduláshoz, elképzeli, hogyan fog kinézni egy bizonyos blúzban és szoknyában vagy ruhában és sálban. Ez a vizuális-figuratív gondolkodás cselekvése.	Ezenkívül az átalakítások révén új képet kapunk: ha egy növényt tartalmazó virágágyást nézünk, elképzelhetjük, hogyan fog kinézni egy díszkővel vagy sok különböző növénnyel.

Verbális és logikus gondolkodás

Ezt logikai manipulációkkal hajtják végrefogalmak. Az ilyen műveletek célja, hogy találjanak valami közös pontot a társadalom és a minket körülvevő környezet különböző tárgyai és jelenségei között. Itt a képek másodlagos helyet foglalnak el. Gyermekeknél ez a fajta gondolkodás az óvodai időszak végén jelentkezik. De az ilyen típusú gondolkodás fő fejlődése az általános iskolás korban kezdődik.

kor	vonás
Kisiskolás korú	Amikor a gyerek iskolába kerül, már megtanul elemi fogalmakkal operálni. Működésük fő alapjai a következők: mindennapi fogalmak - elemi elképzelések tárgyakról és jelenségekről az iskola falain kívüli saját tapasztalatok alapján; a tudományos fogalmak a legmagasabb tudatos és önkényes fogalmi szint. Ebben a szakaszban a mentális folyamatok intellektualizálása következik be.
serdülőkor	Ebben az időszakban a gondolkodás minőségivé válikmásik szín - tükröződés. Az elméleti fogalmakat a tinédzser már felméri. Ezen túlmenően, egy ilyen gyermek elvonható a vizuális anyagtól, logikusan érvelve verbálisan. Hipotézisek jelennek meg.
Serdülőkor	Absztrakciókon alapuló gondolkodás, fogalmak illa logika rendszerszerűvé válik, létrehozva a világ belső szubjektív modelljét. Ebben a korszakban a verbális és logikus gondolkodás válik a fiatal világképének alapjává.

Empirikus gondolkodás

A gondolkodás főbb típusainak jellemzői nemcsak a fent leírt három típust foglalják magukban. Ez a folyamat szintén empirikusra vagy elméletire és gyakorlatira oszlik.

Az elméleti gondolkodás a szabályok, a különféle jelek ismeretét, az alapfogalmak elméleti alapját jelenti. Itt hipotéziseket állíthat fel, de a gyakorlatban tesztelheti őket.

Gyakorlati gondolkodás

A gyakorlati gondolkodás azt jelentiátalakítva a valóságot, hozzáigazítva a céljaidhoz és terveidhez. Időben korlátozott, nincs lehetőség a különféle hipotézisek tesztelésének számos lehetőségének tanulmányozására. Ezért az ember számára ez új lehetőségeket nyit meg a világ megértésére.

A gondolkodás típusai és jellemzői a megoldandó feladatoktól és e folyamat tulajdonságaitól függően

A gondolkodás típusait is felosztják a feladatok és a feladatok tárgyai szerint. A valóság megismerésének folyamata zajlik:

• intuitív;
• elemző;
• reális;
• autista;
• önző;
• produktív és szaporodó.

Kisebb-nagyobb mértékben minden ember rendelkezik mindezekkel a típusokkal.