Jövedelem-előrejelzési technika. Költségvetési bevétel tervezése

A jövedelembevételek előrejelzésének módszertana 2007 - benaz elszámolás költségvetését meghatározott típusú levonások keretében hajtják végre, amelyekhez kapcsolódóan az igazgatás az alapkezelő hatásköreivel felhatalmazást kap. Annak elemzésére szolgál, hogy a következő pénzügyi időszakban várhatóan milyen összegeket kapnak a lakosság, szervezetek, intézmények. Az adminisztráció határozatot ad ki a jövedelem-előrejelzési módszertan jóváhagyásáról.

Számítási módszerek

A költségvetési bevételek tervezését az alábbiak végzik:

1. Közvetlen számítás. Ez a módszer a becsült mutatók (érték és mennyiség), kamatszintek és egyéb mennyiségek közvetlen felhasználásán alapul, amelyek meghatározzák a várható összegek értékét.
2. Átlagolás.A jövedelembevételek előrejelzésének ezt a módszerét a levonások átlagos volumenének kiszámítása alapján hajtják végre egy legalább 3 éves időszakra, vagy a MO kincstárának a megfelelő típusú levonásokkal történő teljes feltöltésének teljes időszakára, ha az nem haladja meg a három év.

Az adminisztráció más számítási módszereket is előírhat.

Fizetési kategóriák

A költségvetési bevételek előrejelzésének kidolgozott módszertanát a várható számításához használják:

1. Az anyag lízingjéből levont összegeka területi igazgatási szervek és az általuk létrehozott operatív irányítás érdekében átadott értékek. Kivételt képez az autonóm és önkormányzati költségvetési szervezetek tulajdona.
2. Bérleti díj, aa MO közigazgatási-területi egységeinek tulajdonát képező földhasználatra történő átadásáról szóló megállapodások megkötése. A kivétel az autonóm és az önkormányzati költségvetési struktúrák kiosztása.
3. A felhasználásból levont egyéb összegekanyagi javak, amelyek a MO közigazgatási-területi egységeinek tulajdonát képezik. A kivétel az önkormányzati autonóm és költségvetési intézmények tulajdonát képezi, beleértve az állami tulajdonú vállalkozásokat is.

Ezen összegek levonásának várható mennyiségének elemzéséhez a jövedelem-előrejelzési módszertant alkalmazzák közvetlen és átlagolt számítási módszerek alapján.

Bérlés

A bevétel-előrejelzési módszer magában foglalja a földhasználók által az elkövetkező pénzügyi évben felsorolható összegek kiszámítását. Ehhez a következő egyenletet használjuk:

A = C x P, amelyben:

• bérleti díj - A;
• az allokáció piaci értéke - C;
• a Központi Bank refinanszírozási rátája - R.

A telek árát az értékelés alapján határozzák meg,legfeljebb hat hónappal a bérleti szerződés aláírása előtt fejeződött be. Az összeget, amelyet várhatóan levonnak a tulajdonban lévő ingatlanok használatáért, valamint az üzemeltetés irányításáért, a képlet segítségével számítják ki:

AI = (AITg + Su + Cc) x K, amelyben:

• a jövőben várhatóan jóváírandó ingatlan bérleti díjának összege - AI;
• becsült összeg a tárgyidőszakban - Aitg;
• a levonások csökkenésének értéke a következő évben felhasználásra szánt területek csökkentése miatt - Сс;
• az ingatlanbevételek növekedésének összege a bérbe adott tárgyak várható növekedésével kapcsolatban az elkövetkező időszakban - Su;
• a várható deflátor együttható, amelyet a tárgyi eszközök használatának fizetési rátájára vagy azok becsült értékére alkalmaznak a következő évben - K.

A következő időszakban a feltüntetett összegek teljes mennyiségének kiszámításához a jövedelem-előrejelzési módszer a következő egyenletet biztosítja:

AZI (p) = (AZI (t) + AZI (t-1) + AZI (t-2)) / 3, amelyben:

• ingatlan és földterület bérleti díja - AZI (r);
• AZI (t)… AZI (t-1) - az éves összegek tényleges (becsült) értéke a jövőt megelőző 3 évben.

Anyagi eszközök értékesítéséből származó összegek

A jövedelem-előrejelzési módszer a következő képletet biztosítja a számításhoz:

RI = Pl x St, amelyben:

• értékesítésből származó összegek - RI;
• átlagos költsége 1 négyzetméter. m. az ingatlan tárgyát, amelyet az elszámolást megelőző időszakban szervezett aukció eredményei határoztak meg - Art;
• a következő évben értékesítendő építmények, épületek, helyiségek területe - Pl.

A tervezési időszakra vonatkozóan a feltüntetett összegek mennyiségének kiszámítását a következő egyenlet segítségével végezzük:

RI (p) = (RI (t) + RI (t-1) + RI (t-2)) / 3, amelyben:

• RI (t)… RI (t-2) - az éves levonások becsült (tényleges) értéke a következőt megelőző 3 évben.

Nem állandó összegek

Átlagos módszer a bevételek előrejelzésérea nem adóbevételeket a várható levonások kiszámításához használják, eseti alapon. A kezdeti adatok az előző három évben kapott tényleges összegek átlagos éves volumene. Ezek a mutatók a költségvetési tételek végrehajtásáról szóló jelentésekből származnak (f. 0503127). A nem állandó összegek kategóriája a következőket tartalmazza:

1. Az Orosz Föderáció jogszabályaival összhangban a helyi önkormányzati struktúrák alkalmazottainak közjegyzői intézkedéseinek végrehajtásához szükséges állami feladatok.
2. Az elkobzott és egyéb tárgyi értékek elidegenítéséből és értékesítéséből a települések jövedelmére átszámítva.
3. Állami kötelezettségek a helyi hatóságok külön engedély kiadására a nehéz / túlméretes, veszélyes árukat szállító autópályákon történő közlekedésre.
4. A helyi hatóságok gyűjtik bizonyos funkciók ellátására.
5. A pénzügyi jogszabályok megsértése miatt kiszabott pénzbüntetésekből.
6. A helyi közigazgatás pénzeszközök helytelen vagy jogellenes felhasználása által okozott kár megtérítésétől kezdve.
7. Az Orosz Föderáció szabályozási aktusainak megsértéséért kiszabott bírságok beszedésétől kezdve a szolgáltatások, termékek, az önkormányzati és állami szükségletek biztosítására irányuló munkálatok terén a szerződéses rendszerre.

képletek

A nem adóbevételek előrejelzésének módszere a következő számítási módszert írja elő:

P = (P (m) + P (m-1) + P (m-2) + P (m-3)) / 4, ahol

• Р (m)… P (m-3) - a 3 beszámolási időszakra kapott összegek tényleges értéke;
• Р (m) - az alapok becsült összege az adott évben.

Az utolsó mutatót a következő képlet számítja ki:

P (m) = (Po (m) / k) * 12, amelyben:

• Ро (m) - a folyó év végi időszakára kapott összegek tényleges értéke;
• k - az aktuális befejezett jelentési időszak hónapjainak száma. év.

A fenti összegek összmennyiségének meghatározását a következő időszakra a következő egyenlet felhasználásával végezzük:

P (p) = (P (t) + P (t-1) + P (t-2)) / 3, amelyben:

• P (t)… P (t-2) - az előrejelzést megelőző három év során beérkezett éves összegek becsült (tényleges) értéke.

Ingyen alapok

Az ilyen összegek mennyisége a regionálisköltségvetés, előrejelzése a tárgyi jogalkotási aktusokban vagy a hatóságok szabályozási dokumentumaiban megállapított mutatóknak megfelelően történik. A kerületi alapból várhatóan jóváírandó ingyenpénz összegét az elkövetkező időszak pénzügyi tételeinek összetételéről szóló határozatban előírt értékek alapján számítják ki.

következtetés

A költségvetési bevételek előrejelzése megtörténtkülönösen fontos egy vidéki település szempontjából. Különböző számítási lehetőségek felhasználásával az adminisztráció elemezheti a rendelkezésére álló pénzeszközök összegét. Ez viszont lehetővé teszi a kiadások tervezését az elkövetkező időszakokra. A pénzeszközök várható összegének kiszámítását a már beérkezett összegek elemzése előzi meg. Az értékelés eredményeinek megfelelően az adminisztráció képes az intézmények és vállalkozások operatív irányításában azonosítani a pénzügyek elköltésének ígéretes területeit, a közigazgatási-területi egységhez tartozó vagyon felhasználását. A megfelelően alkalmazott elemzési és számítási módszerek lehetővé teszik a regionális és önkormányzati támogatásoktól való nagyobb függetlenség elérését.